Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, 1993–: a Veszprémi Püspöki Levéltár és a Veszprémi Káptalan Magánlevéltára egyesítésével hozták létre. A jelenleg a veszprémi érseki palotában található intézmény mintegy 300 iratfolyóméternyi dokumentumot őriz. A ~ egységei a Veszprémi Püspöki Levéltáron és a Veszprémi Káptalan Magánlevéltárán kívül a Veszprémi Püspök Gazdasági Levéltára, a Veszprémi Káptalan Gazdasági Levéltára és az egyhm. ter-én található 180 pléb. levéltárát magába foglaló Plébániai Levéltárak. – A Veszprémi Püspöki Levéltár a ~ legnagyobb egysége. A pp-i levtár tört-e egyidős az egyhm-ével. Erről tanúskodik a közel 700 okl-et számláló középkori gyűjt. A 16. sz. derekán az iratanyagot a veszprémi pp. sümegi várába szállították, itt vészelte át a viharos évszázadokat. Csak Padányi Bíró Márton ppsége alatt (1745–62) került vissza Veszprémbe. A ~ első rendezésére az 1830-as években került sor, ekkor az iratokat tartalmi alapon sorozatokba osztották, azon belül pedig esperesi kerületek és plébániák szerint rendezték őket. A pp-i levtár legértékesebb anyaga az 1730-as évektől fennmaradt egyházkormányzati irategyüttes. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek, a lélekösszeírások sorozatai, a pp-i protokollumkötetek az egyházmegye török utáni újjászervezésének hatalmas munkáját dokumentálják, s a későbbi iratok bepillantást nyújtanak a ppség mindennapi életébe. – A Veszprémi Püspök Gazdasági Levéltára a ppség veszprémi, sümegi és karádi uradalmainak elsősorban a 19. sz. első feléből fennmaradt töredékes iratanyagát tartalmazza. – A Veszprémi Káptalan Magánlevéltára őrzi a Kárpát-medence 2. legrégibb eredetiben fennmaradt okl-ét, amely egyben az első magánoklevelünk is. Az ezen kívül mintegy 1100 középkori forrást számláló oklevélegyüttes, hozzászámítva a püspöki levéltárban található dokumentumokat is, országos viszonylatban is kiemelkedő kulturális örökségünk. – A Veszprémi Káptalan Gazdasági Levéltára a káptalan veszprémi, kiliti és merenyei uradalmaira vonatkozó töredékes iratanyagot őriz. Kiemelendő a veszprémi káptalan középkorvégi számadáskönyve, amely elsőrendű gazdaságtörténeti forrásunk. – A Veszprémi Káptalan Hiteleshelyi Levéltára. A veszprémi káptalan más székeskáptalanokhoz hasonlóan már a 12. sz-tól folytatott hiteleshelyi tevékenységet. Erről tanúskodnak az ország különböző levéltáraiban fennmaradt okleveleik. Bár a Hiteleshelyi Levéltárban ma is találhatók középkori oklevelek, az anyag döntő többségét a káptalan 1630: Veszprémbe való visszaköltözését követően újraindult hiteleshelyi tevékenység emlékei teszik ki. A káptalan hiteleshelyi tevékenységét 1870: szüntette be, a levéltár a 20. sz. második feléig egyházi tulajdonban volt. 2008: a Veszprém Megyei Levéltár őrizetében található, terjedelme közel 13 iratfolyóméter. He. I.